Országos Nyitóoldal / Veszprém / Blog / Turisztika / Veszprém a "Királynék városa"

Veszprém a "Királynék városa"

Veszprém a "Királynék városa" képek

Veszprém a "Királynék városa" információk

Veszprém városa az azonos nevű megyénk székhelye. A Dunántúlon a Bakony lábánál és a Balaton között helyezkedik el. A „Királynék városának” is elkeresztelt várost Budapest felől legegyszerűbben az M7 autópályán Székesfehérvárig, majd onnan a közelmúltban felújított 8-as főúton lehet megközelíteni.

Veszprém városának története

A jelenleg közel 64 ezres lakosú település története messzi időkre visszanyúlik, ám a rómaiak csupán a határában, Gyulafirátót közelében élhettek. A Veszprémi vár hazánk legkorábban felépült várai közé tartozik, egyes állítások szerint már a honfoglalás idején is állt, de az bizonyos hogy Géza idején fennállt.

A város történelmi múltja igen jelentős. Az ország első püspöki székhelye volt, aztán vármegyévé lett és nem véletlen a „Királynék városa” cím, mivel kezdetben I. István felesége, Gizella itt tartózkodott legszívesebben, és később évszázadokon keresztül a város püspökei celebrálták a magyar királynék megkoronázását. Veszprém a törökök megszállása idején megtört és várának környéke néptelenné lett.

A 18. és 19. század fejlődést hozott Veszprém gazdaságának, iparának és a lakossága is növekedésnek indult. Közép-Dunántúl kereskedelmi központjaként a várát is tovább építgették, ennek eredményét láthatjuk ma is. 1872-ben a fejlődése még nagyobbra rúghatott volna, ha a Székesfehérvár – Veszprém – Szombathely vasútvonala áthaladhatott volna a városon. Ezt sajnos akkoriban a város fejes emberei megakadályozták, így a jelentős gabonapiaca, céhes ipara és kereskedelme visszaesett. A gazdaság virágzására az 1930-as évekig várni kellett, mikor is a várost a hadiipar megtelepedése húzta ki a csődből.

A II. világháború bombái a város egyik jelentős jelképét a Viaduktot is megrongálták, de a károkat a város hamar helyreigazította. Az 50-es évek újabb fejlődést hozott, Veszprém egyetemi város lett. Kutatóintézetek és új iparágak költöztek a város falai közé. A rendszerváltozás Veszprém gazdaságát, népességszámának növekedését is odavágta. Az üzemek sorra zárták be kapuikat és a munkanélküliek száma rohamos léptekben növekedett.

Ám mára, az erős tőkéjű vállalatok betelepítésével ezek a gondok kellemesen lecsökkentek. A ma 14 városrészből álló Veszprém 1990-ben vált megyei jogú várossá.

Veszprém kulturális élete

Kulturális és gazdasági szempontból igen nagy jelentősége van a Veszprémi Egyetemnek, mai nevén Pannon Egyetemnek. A több mint 10 ezer diák 5 karon tanulhatnak társadalomtudományt, gazdaságtudományt, mezőgazdaság-tudományt valamint mérnöki, modern filológiai és informatikai ismereteket.

Veszprém kulturális élete mind lakosai, mind pedig a látogatói számára élvezetes élményeket nyújthat. Színházai a Petőfi Színház és a Pannon Várszínház az igényes színházi előadások mellett évről-évre ismétlődő fesztiválokkal is hozzájárul a kultúrához és az idegenforgalomhoz.
Veszprém fesztiváljai, a várnegyedének festő szépségű utcái, pompás természeti adottságai, az állatkertje és más látványosságai, mind a hazai, mind a külföldi turistákat egyaránt vonzza.